A nő mint stratéga

Hogy jobban megértsük, mi az evolúciós értelme annak, hogy a Nő forgassa a kormánykereket és ugráltassa a matrózokat, fejtsük vissza ezt is, s látni fogjuk, milyen jól tervezett szisztéma is ez.

A költők minden tiltakozása ellenére a világot az érdekek irányítják, ezért az evolúciókutatók is szeretik a gazdasági fogalmakat, mint befektetés, ráfordítás, megtérülés. E szellemben, ha Férfi és Nő kapcsolatának végső értelme az Utód, a Nő befektetése aránytalanul nagyobb, hiszen kihordani és megszülni egy gyermeket – Semmelweis polgártárs megjelenéséig – életveszélyes vállalkozásnak volt tekinthető. További kockázatot jelent, hogy a Férfi időközben leléphet, és a Nőnek egyedül kell felnevelnie közös gyermeküket. Ismerve a középkor csecsemő- és gyermekhalandósági mutatóit, ennek mintegy húsz az egyhez az esélye még tatárjárás-mentes időkben is. A Nőnek tehát ez mindenképen rossz üzlet, a Férfi meg csak nyerhet rajta. Ha az evolúció amolyan “Gazdálkodj okosan” társasjáték, akkor a Nő lépése erre a helyzetre a rejtett ovuláció és a 0-24 órás szex-szolgáltatás bevezetése. Míg az állatvilágban a nőstények nagy csinnadrattával jelzik, hogy beköszöntött a párzási időszak, addig a Nő peteérése és ovulációja a Férfi számára rejtett módon történik, s további álca, hogy a Nő elvileg bármikor hajlandó a szexre, ha már kész a mosogatás és nem fáj a feje. Ez Férfi és Nő viszonyát alapvetően átrendezi, és erre a titkolódzásra épült föl a tampongyárak és intimbetét-gyártók birodalma. A rejtett ovuláció fényében a futó kapcsolat már mit sem ér, ki dobálna pénzt egy olyan automatába, amelyikben minden huszadik dobozban van csak kóla. Ha már a Férfi megküzdött a Nőért, elpáholva néhány riválist, akkor biztosra akar menni, s kialakul az úgynevezett párőrzés, ami a monogámia alapja. Vagyis a Férfi állandóan otthon olvassa az újságot, vagy veszélyes időszakban mobilon hívogatja az ő “drágáját”. Hogy mindez ne legyen uncsi, kialakul a Szerelem, a Szeretet, a Hűség érzése, na meg a szex “öncélú” élvezete. Valójában öncélúságról persze szó nincs, az Evolúció ilyet nem ismer. Az intim együttlét kellékei, majd az orgazmus oxytocin felszabadulással jár, amit az emlős világ univerzális kötődési hormonjának tekintünk. Ez szabadul fel szüléskor, szoptatáskor is, ez megy át a csecsemőbe az anyatejjel, és ez árasztja el az anya és gyermeke agyát, amikor csókban forrnak össze. A monogámia kialakulása persze örvényként szippantja be a Férfit, ugyanis, ha már ennyi energiát és időt feccölt a Nőbe, nagyon nem szeretné más utódját felnevelni véres verejtéke árán. Ez volna ugyanis a legnagyobb blamázs, ami csak történhet. Rossz hír, hogy megtörténik, nem is ritkán. Egy ártatlannak induló angol vizsgálatban sok száz család minden tagjától vért vettek, s így derült ki mellékesen, hogy a gyermekek 6%-a “idegenkezűségre” vall. Számos hasonló vizsgálat alapján különböző kultúrákban 1-30%-ra becsülik a “kakukkfiókák” számát. Innen hát az az ösztönös törekvés, hogy a rokonok mindig az apa vonásait igyekeznek görcsösen felfedezni a gyermekben. Melyik éhező gyermeket támogatná a Nő és a Férfi 50 dollárral havonta? A vizsgálat eredménye röviden: a Nő a legszerencsétlenebb gyermeket, a Férfi azt, aki a legjobban hasonlít őhozzá.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.