Adózás a kártérítés összege után

Ha balesetet szenvedünk el, és nem történt komolyabb személyi sérülés, akkor talán az egyik legbosszantóbb dolog az, hogy nem csupán várnunk kell arra, hogy a biztosító kifizesse az elszenvedett károkat, de rengeteg időnkbe telik, míg mindent a baleset előtti állapotába állítunk vissza. De vajon az az összeg, amelyet a biztosító kifizetett a kárrendezésre, valóban teljes egészében a mi pénzünk, vagy az állam megadóztatja, és magának tulajdonítja egy részét?

Balesetet szenvedtünk. Szerencsére nem történt komolyabb személyi sérülés. De az ütközés során betört az autónk szélvédője, a telefonunk kirepült az ablakon, a szemüvegünk összetört, a laptopunk tönkrement, amelyen ráadásul rengeteg olyan dokumentum volt, ami a munkánk végzéséhez elengedhetetlen. Hosszasan sorolhatnánk a sort, milyen károkat okozhat egy baleset, mennyi ügyintézés vár ránk, mennyi nem kívánt munka, hogy visszaállítsuk azt az állapotot, ami a baleset előtt volt. Mindeközben várunk arra, hogy a biztosító elbírálja az esetünket, és amikor megérkezik a kialkudott összeg a számlánkra, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy talán ekkora összeg még sosem szerepelt a bankszámlánkon. Aztán egy pillanatra megállunk, és elgondolkodunk azon, hogy ez a pénz teljes mértékben a miénk? Szabadon felhasználhatjuk arra az egészet, hogy rendezzük kárunkat, vagy az államot is megilleti ennek egy része, és adóznunk is kell belőle?

A válasz igen is, meg nem is. Attól függ, ki szenvedte el a balesetet, és milyen kártérítésben részesül.

Hogyan adóznak az egyéni és társas vállalkozók a baleseti kártérítés után?

Amennyiben olyan tárgyra vagy eszközre történt meg a baleseti kártérítés megfizetése, amely valamilyen vállalkozás tulajdonában áll, az a könyvelésben adóköteles bevételként jelenik meg, ebből kifolyólag pedig a vállalkozás számára ez az összeg az adóalap részét jelenti, amelyet pontosan azon a módon kell leadózni, ahogyan minden más bevételt. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy amennyiben a kártérítésre jogosult vállalkozás áfa visszatérítésre jogosult, akkor a biztosító a kár nettó összegét fogja a cég számlaszámára kifizetni.

Hogyan adóznak a magánszemélyek a baleseti kártérítés után?

Sehogy. Legalábbis az egyik esetben. Mert itt két kategóriát különböztethetünk meg az adóztatás szempontjából.

 

Nem kell adóznunk egyáltalán a dologi károk után nyújtott kártérítés esetében. Ilyen dologi kárról beszélünk a már fentebb említett betört szélvédő esetében, az ablakon kirepült mobiltelefon, összetört szemüveg és tönkre ment laptop esetében is, de persze hosszasan sorolhatnánk a sort. Ebbe a kártérítési típusba tartozik az is, ha a baleset tragikus kimenetelű, és a temetés utáni költségekre számláz kártérítést a biztosító.

Továbbá adómentes az a kártérítés is, amelyeket személyi sérülés esetében fizetnek ki a felmerült költségek megtérítésére. Értelemszerűen ebbe a kategóriába tartoznak a kórházi kezelések költségei, a gyógyszerkezelési költségek, a kezelések miatti utazások költségeinek megtérítése.

Emellett a költségpótló járadék is adómentes, ami azt takarja, hogy amennyiben sérülésünk miatt gondozót, ápolót kell felfogadnunk, annak költségeit ez fedezi.

Természetesen adómentes még a sérelemdíj is. Sérelemdíjat az igényelhet, aki a baleset során fizikailag megsérült, vagy nagy lelki megrázkódtatás érte, esetleges halálos kimenetű baleset során az elvesztett hozzátartozó miatt is igényt tarthat erre az összegre.

 

Adót kell fizetni az elmaradt jövedelmek pótlására kifizetett kártérítés után.

Amennyiben a baleset következtében ideiglenesen munkaképtelenekké válunk és táppénzre kerülünk, akkor ez az összeg – a jövedelempótló kártérítés – jövedelemnek számít, ami már adóköteles.

Előfordulhat az is, hogy a baleset következtében már sosem jövünk annyira helyre, hogy az eddig folytatott munkánkat tudjuk végezni, és új, alacsonyabb bért kínáló munkába kezdünk. A két fizetés különbségét a biztosító jövedelempótló baleseti járadék jogcímen havonta megfizeti, de mivel ebben az esetben is jövedelemnek számít ez a kártérítés, így ez után is adóznunk kell.

A fent említett két eset tehát az adóalap részét képzi, az adóbevallásunkba fel kell tüntetni, azonban amikor ezeket a kártérítéseket kézhez kapjuk, akkor a biztosító személyi jövedelemadó-előleg levonása után küldte el, tehát tulajdonképpen a nettó összeg érkezik meg a számlánkra, így további adót nem kell belőle fizetni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.