választás címkével jelölt bejegyzések

A nő, mint taktikus

Valójában mindig a Nő választ, ő mondhat igent, vagy nemet. Mind az állatvilágban, mind az emberi világban, a hímek egyet tehetnek: igyekeznek imponálni a nőstényeknek, ezért verekszenek, hajtanak végre hőstetteket, vagy csak mutogatják dominanciájuk és gazdagságuk bizonyítékait.

Férfi és Nő ismerkedési procedúrájának tudományos vizsgálatai meggyőzően mutatják, hogy a kapcsolatteremtésben a Nő az aktív. Ha a Nő figyelmét felkelti a Férfi, flörtviselkedésbe kezd. Ezt a Nő veleszületetten tudja. A pápua, a zulu és az amerikai nő egyaránt alkalmazza a “szégyenlős mosoly”, a hajhátradobás, a szemezés vagy a találkozáskor “felszaladó szemöldök” flört-technikáit. Sok flört módszerben felismerhető a termékenységjegyek agresszív reklámozása, mint a szemezés közbeni lassú rúzsozás vagy ajaknyalogatás, a ruha fölösleges igazgatása, a lábak keresztbe rakosgatása, vagy a ringó csípővel való “parádézás”. A félrehajtott fejjel való nézés pedig behódolási rituálé. A Férfi e jeleket gyorsabban fogadja, mint a kínai asztalitenisz válogatott a szervákat, és közeledéssel reagál. A Nő így egyre közelebb csalogatja a Férfit, de bármikor meggondolhatja magát; legfeljebb felképeli, és tolakodó fráternek nevezi a szerencsétlent, aki csak evolúciós ügyben próbálkozott. A férfi valójában abszolút kiszolgáltatott, ezt kompenzálja aztán önmagáról szóló hősénekekkel, vagy brutálisabb esetben nemi erőszakkal. A flörtviselkedés fényében a magányos Nő fogalma is újradefiniálható. Nem az a magányos, akinek nem udvarolnak, hanem az, aki nem udvaroltat magának. Egy flörtkutató vizsgálatában egy szórakozóhelyen 10 perc megfigyelés alapján precízen bejósolható volt, kit szólítanak le, és ki marad facér. A kapós nők ugyanis 10 perc alatt 30 flörtjelet bocsátottak ki, míg a magányra ítéltek jó, ha négyet-ötöt.